A hipertónia statisztikájának növekedése
Tartalom
Különösen veszélyes, ha egyéb ún. Idejekorán felismerve és hatásosan kezelve azonban a magasvérnyomás-betegség említett szövődményei megelőzhetők, de csakis akkor, ha az egyéb kockázati tényezők ellen is sikerrel vesszük fel a harcot.
A magasvérnyomás-betegség oka az esetek többségében nem ismert; feltételezik az öröklés, túlzott sófogyasztás, általában a túltáplálás szerepét. A korábban igen fontosnak tartott idegi tényezők jelentőségét ma már vitatják, tartós pszichés terhelés ugyan növelheti a vérnyomást, de csak átmenetileg, esetleg hónapra.
Esszenciális magasvérnyomás-betegségről beszélünk a fenti okokkal nem magyarázható esetekben; ennek enyhe, középsúlyos és súlyos formáját ismerjük, a vérnyomás értékétől függően. E felosztás alapja a diasztolés vérnyomás, mely 90 Hgmm alatt normálisnak tekinthető, 90 és 95 Hgmm közötti határértékig általában nem kezelendő; tartósan, ismételt mérésekkel ellenőrzött 95 Hgmm feletti diasztolés érték megfelelő gyógyszeres kezelést tesz szükségessé.
A határérték-tartományban de sokszor magasabb értékek esetén is az életmód megváltoztatása fogyás, több mozgás, dohányzás elhagyása önmagában is normálissá teheti a vérnyomást. Az ingadozó vérnyomás általában kiegyensúlyozatlan idegrendszerű egyéneken a hipertónia statisztikájának növekedése bár ezek közül sokban később valódi magasvérnyomás-betegség fejlődik ki, alkalommal mért magasabb vérnyomásérték nem indokolja a vérnyomáscsökkentő szerek szedését.
Ugyanez vonatkozik a magasvérnyomás-betegséggel kapcsolatos panaszokra is: kétségtelen tény, hogy tarkótáji fejfájás vagy szédülés gyakran kíséri a magasvérnyomás-betegséget, de legalább ilyen gyakran fordulnak elő ilyen panaszok normális vérnyomású egyéneken, nem lehet tehát csupán a tünetek alapján kezelni a magasvérnyomás-betegséget. A betegek jelentős részében semmiféle panaszt, tünetet nem okoz a magasvérnyomás-betegség, ezért igen jelentős a vérnyomás rendszeres mérése, különösen 40 éves kor felett.