Vazospasztikus hipertónia

Gyógyszerhatás[ szerkesztés ] Vérnyomáscsökkentő hatását az erek simaizomzatának direkt relaxálása révén fejti ki. Antianginás hatásának mechanizmusa nem teljesen ismert, a teljes iszkémiás terhelés csökkenése valószínűleg két hatásra vezethető vissza; Tágítja a periferiás arteriolákat, és ezáltal csökkenti a teljes periferiás ellenállást.

Mivel nem okoz reflextachikardiát, a szívizom energiafelhasználása és oxigénigénye csökken. Feltehetően tágítja a fő koszorúereket és a mikroereket coronaria vazospasztikus hipertónia mind az egészséges, mind az iszkémiás területeken.

Az erek tágulása növeli a szívizomzat oxigénellátását a koszorús erek kóros összehúzódása esetén Prinzmetal vagy variáns angina. Hipertóniás betegekben az amlodipin napi egyszeri adagja klinikailag szignifikáns mértékben 24 órán át csökkenti a vérnyomást mind fekvő, mind álló helyzetben.

A hatás lassan alakul ki, ezért akut alacsony vérnyomás kialakulása nem jellemző.

Angina pectorisban az amlodipin napi egyszeri adagja növeli a beteg terhelhetőségét, csökkenti az anginás rohamok gyakoriságát és a nitroglicerin-szükségletet, terhelés során növeli az angina, illetve az 1 mm-es ST depresszió felléptéig eltelt időtartamot. Nincsenek káros metabolikus hatásai, a plazmalipideket nem befolyásolja, cukorbetegségbenköszvénybentovábbá asthma bronchialéban szenvedő betegeknek is adható.