Hipertóniával járó szívelégtelenség, Tartalomjegyzék

Mi a magasvérnyomás-betegség?

A fokozatosan kialakuló magasvérnyomás évekig semmilyen panaszt nem okoz, ugyanakkor számos komoly betegség kockázatát fokozza pl. Magas vérnyomás lehet elsődleges és másodlagos.

Ez utóbbi annyit jelent, hogy más betegség tüneteként jelentkezik. Az elsődleges hipertónia multifaktoriális eredetű kórkép, több tényező genetikai hajlam és környezeti hajlamosító tényezők együttese alakítja ki. Másodlagos hipertónia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat.

Ingadozó vérnyomás? Ez lehet az oka!

A betegek kezelése tehát a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni. Kiváltó okok lehetnek: idült vesebetegségek, veseartéria szűkület, endokrinológiai kórképek pajzsmirigy, mellékvesekéreg-túlműködés, pl.

Jellemző a magas vérnyomásra a tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik. Gyakori panasz a szédülés, fáradékonyság. Az folyamatos gyógyszeres kezelés magas vérnyomás ellen, a gyengeség, a homályos látás és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utal.

Számos szívelégtelenséghez vezető rendellenességet nem lehet visszafordítani, azonban bizonyos esetekben egyszerűen kezelhető probléma áll a háttérben. Az életmód változtatásai, többek között a rendszeres mozgás, a sóbevitel csökkentése, a stressz kezelése és a depresszió kezelése, a súlyfölösleg leadása mind hozzájárulhat a szívelégtelenség romlásának megelőzéséhez és az életminőség javításához.

A koponyán belüli nyomás fokozódása miatt szemfenéki elváltozások, vérzések, hipertóniával járó szívelégtelenség ideghártya vagy a látóidegfő ödémája fordulhat elő.

Súlyos tünet a nyaki főverőér szűkülete vagy elzáródása.

A másodlagos hipertóniák leggyakoribb oka valamilyen vesebetegség, pl. A kezeletlen magas vérnyomás jelentősen fokozza az agyi történések veszélyét, például a fiatal korban fellépő gutaütés, stroke legfontosabb rizikófaktora.

A magasvérnyomás-betegség okai

A szívbetegségek például szívelégtelenség vagy a szívizom elhalása, szívinfarktus kialakulásának három számottevő, a beteg által is befolyásolható oka közül az egyik a magas vérnyomás, míg a másik kettő a dohányzás és a magas koleszterinszint.

A vérnyomásérték rendezése nagymértékben csökkenti a gutaütés és a szívelégtelenség kialakulásának veszélyét, és ez valamivel kisebb mértékben a szívinfarktusra is vonatkozik.

Kezelés nélkül a súlyos hipertóniában az egy évnél hosszabb túlélés aránya csupán öt százalék. A hosszabb időn keresztül fennálló magas vérnyomás az ideghártya, a retina ereinek összehúzódásához vezet, amelynek következménye a verőerek szűkülete, elzáródása.

Téma szakértője

A vérkeringés károsodása okozta elváltozások szemfenék-tükrözéskor láthatók ödéma, lipidlerakódás, vérzések Kezelés nélkül évek alatt vaksághoz vezethet. A vese különösen érzékeny a hipertónia miatt megváltozott véráramlással szemben, és ha csökken a veseereken átfolyó vér mennyisége, a veseműködés gyors romlása várható.

Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolés értéke vagyis az első szám és Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. A vérnyomás ingadozást azonban nem lehet ilyen pontos értékekkel definiálni, de leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy az ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha egy normál vérnyomású személynél rohamokban jelentkezik hipertónia. Mi állhat a háttérben? Az ingadozás okát minden esetben gondosan ki kell vizsgálni, hiszen számos ok állhat a háttérben.

A másodlagos hipertónia egyik formája a renovaszkuláris eredetű magas vérnyomás. A folyamat lényege, hogy a veseartéria szűkülete vagy a kisebb ágak érelmeszesedése gátolja a vese megfelelő véráramlását, ennek hatására a vese renin nevű hormont termel, amely a szervezet szinte valamennyi erén szűkítő hatást fejt ki, tehát a vérnyomás emelkedni fog.

A bekövetkező másodlagos aldoszteronszint növekedés fokozza a vesében a nátrium hipertóniával járó szívelégtelenség, ami hozzájárul a hipertónia fennmaradásához. Az ördögi kör több szervet is károsít, pangásos szívelégtelenség, szívinfarktus, agyi történések vagy veseelégtelenség kifejlődéséhez is vezethet.

Mivel a betegség nem okoz tüneteket, más okból végzett vérnyomásméréssel derülhet rá fény. Ezért is van nagy jelentősége a szűrővizsgálatoknak. Négy olyan tényező van, melyen nem lehet változtatni, de épp ezért figyelni kell a megnövekedett kockázatra: életkor, nemrassz, családi kórelőzmény.

A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége.

A kezelhető kockázati tényezők a következők: Elhízás: Minél magasabb a testtömeg-index BMI, annál valószínűbb a hipertónia kialakulása. Mozgásszegény életmód: A fizikai aktivitás hiánya is fokozza a vérnyomást, mert növeli a testtömeget.